Tudomány a növénytáplálásban

Az UAN három nitrogénformája

Az UAN (karbamid-ammónium-nitrát) folyékony nitrogénműtrágya, amely mindhárom nitrogénformát tartalmazza — az amid (karbamid), az ammónium és a nitrát formát. Az UAN 30-ban az arány 15 % + 7,5 % + 7,5 %, az UAN 32-ben 16 % + 8 % + 8 %.

• Nitrát — azonnal felvehető a növények számára.
• Ammónium — gyorsan felvehető.
• Amid (karbamid) — a következő napokban válik felvehetővé; elnyújtott hatású.

Ezért a növény azonnal és fokozatosan is nitrogénhez jut. A nitrátos rész hideg tavasszal is hat, amikor a karbamid lassabban bomlik le.

Hogyan alakul át a nitrogén a talajban

Az amid forma ammónium formává, majd nitrát formává alakul, amelyet a növény gyökere hasznosít. Az átalakulásokhoz szükséges idő a talaj hőmérsékletétől függ.

Két lépés a talajban

1. 1. A karbamid hidrolíziseaz ureáz enzim (a talaj mikroorganizmusai termelik) a karbamidot ammóniummá (NH₄⁺) bontja. A felületre szórt granulált karbamidnál minden szemcse körül hirtelen megnő a pH, és a nitrogén egy része ammóniaként a levegőbe távozik (volatilizáció).
2. 2. Nitrifikációkét lépésben zajló aerob mikrobiológiai folyamat: ammónium → nitrit (Nitrosomonas) → nitrát (Nitrobacter). A nitrátot (NO₃⁻) a gyökér könnyen felveszi, de könnyen mozog is — a mélyebb rétegekbe mosódik.

Ezért hideg tavasszal a tiszta karbamid lassan válik felvehetővé, az UAN pedig a kész nitrátrészével azonnal táplálja a növényt. A nitrogén két úton vész el: volatilizáció (ammónia a levegőbe — a felületre szórt karbamidnál meleg, szeles időben akár 50 %, az UAN-nál legfeljebb 5 %) és a nitrát kimosódása a talajvízbe. Mindkettő pénzügyi veszteség és környezeti probléma — ezért a kijuttatás időpontját a talajhőmérséklet és a csapadék-előrejelzés szerint választjuk.

Kristályosodás és téli tárolás

Az UAN 32 0 °C körül kezd kristályosodni, az UAN 28 csak −18 °C körül. Téli tároláshoz és korai kijuttatáshoz az UAN 28 a biztonságosabb választás.

Felszerelés, anyagok és biztonság

• Az UAN-hoz használt felszerelés rozsdamentes acélból vagy műanyagból készüljön — az UAN megtámadja a rezet, a sárgarezet és a cinket.
• A növényállomány fejtrágyázásához sugaras (szalagos) fúvókák ajánlottak: kevesebb érintkezés a levéllel, kisebb a levélperzselés kockázata.
• Az UAN nem tartozik a veszélyes anyagok közé, így kezelése egyszerű és biztonságos.
• Egy 100 m³-es flexibilis tartály kb. 350 ha-ra elegendő. Erről bővebben a Felszerelések és eszközök oldalon olvashat.

Műtrágyák és termés

Az ásványi műtrágyák a többi nélkülözhetetlen tényezővel együtt és azokkal egyenrangúan vesznek részt a termés kialakításában. A műtrágyák használatával visszaadjuk a talajnak a terméssel kivont tápanyagok egy részét.

A tavaszi búza több nitrogént és káliumot von ki, mint az őszi, foszforból pedig ugyanannyit.

Liebig minimumtörvénye

A termés mindig arányos a növények számára felvehető tápelemek mennyiségével, és egyik elem sem helyettesítheti a másikat a termés kialakításában (Liebig-féle hordó).

Foszfor a talajban

A foszfor a talajban szinte nem mozog: a növény a gyökér közvetlen közelében lévő talajoldatból veszi fel. Hatását ezért a talaj kémhatása (pH), a műtrágya formája és a kijuttatás helye dönti el.

• Savanyú talaj (pH KCl kb. 5,5 alatt): a műtrágya foszforja alumíniummal és vassal nehezen oldódó foszfátokká kötődik. Egy szlavóniai kísérletben (pH KCl kb. 4,2) a foszfor önmagában +8 / +17 / +15 % kukorica-, búza- és szójatermést adott, a mész önmagában +95 / +235 / +37 %-ot, a mész és a foszfor együtt +124 / +318 / +63 %-ot. Erősen savanyú talajon előbb a mész, aztán a foszfor.
• Karbonátos talaj (pH 7 felett): a foszfor kalcium-foszfátokká alakul. Ugyanaz az AL-vizsgálati eredmény kevesebb felvehető foszfort jelent, mint nem karbonátos talajon, ezért a CaCO₃-t és a pH-t is vizsgáltatni kell — a vajdasági minták mintegy felében 5 % feletti a CaCO₃.
• Ellátottsági osztályok (AL-P₂O₅, mg/100 g): 10 alatt gyenge, 10–15 közepes, 15–25 optimális, 25–50 magas, 50 felett káros. 50 felett 3–4 évig nem trágyázunk foszforral, mert a foszfortöbblet karbonátos csernozjomon cinkhiányt és 1–2 t/ha kukoricatermés-csökkenést okoz.
• Időzítés: a foszfor alapadagját ősszel, az alapművelés előtt adjuk ki; karbonátos csernozjomon előre, 4–5 évre is kiadható — a hatás 3–4 év alatt feleződik. A kivonásnál kisebb adag a készletet fogyasztja: Rimski Šančevin 45 évi, évi 60 kg P₂O₅-os trágyázás az AL-P₂O₅-t 23,6-ról 9,8 mg/100 g-ra csökkentette.

P₂O₅-kivonás tonna szemenként (a melléktermékkel együtt): búza 9–10 kg, kukorica 11–13 kg, napraforgó 17–19 kg, szója 23–27 kg. Példa: kukorica 9 t/ha, AL-P₂O₅ 19, a tarlómaradvány a táblán marad → kb. 81 kg P₂O₅/ha; ebből a vetőmag melletti 25 l/ha POLYFERT-indítás 13 kg-ot ad, a többi az alaptrágyázással megy ki.

A vetőmag melletti foszforos indítás legvalószínűbben gyenge vagy közepes ellátottságú talajon, hideg és nedves vetéskor, korai vetésnél, sok tarlómaradvány mellett és magas pH-jú talajon térül meg. Foszforban szegény talajon 22 kg P₂O₅ a búza vetőmagja mellé kb. kétszer akkora hatást adott, mint ugyanannyi a felszínre szórva. Megoldásunk erre: POLYFERT 11-37 — folyékony, sávban 5 cm-re a mag mellett és 5 cm-rel alatta, ortofoszfát azonnal, polifoszfát fokozatosan.

Kálium

A kálium nem épül be a növény szerves anyagába, de szabályozza a vízháztartást, a szárazság- és fagytűrést, valamint a termés minőségét. A vajdasági talajok többnyire jól ellátottak vele, egyes kultúrák azonban nagy mennyiségben vonják ki.

• K₂O-kivonás tonna termésenként (a melléktermékkel együtt): búza 13–14 kg, kukorica 15–16 kg, napraforgó 38–45 kg, szója 50–60 kg, cukorrépa kb. 5 kg gyökértonnánként. A burgonya, a cukorrépa, a lucerna és a napraforgó káliumkedvelő kultúrák — ezeknél a káliumtrágyázás nem hagyható el.
• A tarlómaradvány adja vissza a kálium nagy részét: a napraforgó maradványainak beszántásával a kivont K₂O 80–90 %-a visszakerül. Aki a maradványt elviszi, műtrágyával kell pótolnia.
• Időzítés: a káliumot a foszforhoz hasonlóan ősszel, az alapművelés alá adjuk; a tavasszal kiszórt kálium a felső rétegben marad, ahol a gyökér nyáron nem éri el. A nehéz, agyagos talajok jobban tartják a káliumot, mint a könnyű, homokosak.
• A bánáti réti csernozjomban (ritska crnica) gyakran 50 mg/100 g feletti az AL-K₂O — ellenőrizze a vizsgálatot; ilyen értékeknél hosszabb ideig nem adunk káliumot.

A szaktanácsadó szolgálat (PSS) osztályai szerint: nagyon alacsony — a kivont mennyiség 90–100 %-a, alacsony 80–90 %, közepes 60–70 %, optimális 50–60 %, magas 30–40 %; 41–50-nél 1–3 évig, 50 felett hosszabb ideig nem trágyázunk, a mikroelemek figyelése mellett.

Mikroelemek és a talajélet

A mikroelemekből hektáronként grammokra van szükség, de nélkülük a makroelemek nem működnek. Felvehetőségük mindenekelőtt a talaj kémhatásától és a foszforhoz való arányuktól függ.

• A cink a leggyakoribb gond a talajainkon: a foszfortöbblet és a karbonátok csökkentik a felvehetőségét. A szmonicán (vertisol) a minták 65 %-ában cinkhiányt, 25 %-ában vashiányt állapítottak meg. A takarmánynövényeknél a növényben minden vizsgált helyen cinkhiányt találtak, holott a talajban elegendő volt. Határérték körüli cinkellátottságnál a vetőmag melletti indításban adjuk: ammóniumos cink a vetőbarázdába legfeljebb 2,3 l/ha (száraz homoktalajon 1,2 l/ha).
• A karbonátos talajokon, 10 % feletti CaCO₃-nál vas-, cink- és mangánhiány veszélye áll fenn; előnyben a fiziológiásan savanyú ásványi és a szerves trágyák.
• Savanyú talajon a vas és a mangán akár mérgező mennyiségben is jelen lehet. A meszezés növeli a felvehető foszfort, cinket és bórt, és csökkenti a mozgékony alumíniumot, mangánt és vasat — istállótrágyával a hatás erősebb.
• A mikroorganizmusok alakítják a műtrágyát a növény táplálékává. A vajdasági talajok közül a csernozjomban a legtöbb a baktérium és az azotobakter, és ott a legaktívabbak az enzimek. A nagy nitrogénadagok (180–200 kg N/ha) csökkentik a mikroorganizmusok és a nitrogénkötők számát, míg kb. 60 kg N/ha a legserkentőbb.
• A humusz táplálja ezt az életet: a vajdasági szántók 39 %-a gyengén humuszos (3 % alatt). A tarlóégetés 0,2–0,8 %-kal csökkentette a humuszt, a maradványok 50 évi beszántása nitrogénnel viszont stabilan tartja, és 9–15 %-kal nagyobb búzatermést ad. A tömörödött forgókon kevesebb a mikroorganizmus, és 20–40 %-kal kisebb a kukoricatermés.

Hogyan táplálják a mikroorganizmusok a növényt

1. Mineralizációa baktériumok és gombák lebontják a humuszt és a tarlómaradványt; az ammonifikálók ammóniát szabadítanak fel, a nitrifikálók nitráttá alakítják — ugyanazon az úton, amelyen az UAN nitrogénje is halad. Humuszos talajon ez évi 20–30 kg N/ha, mély talajon beszántott maradványokkal még több.
2. Nitrogénkötés a levegőbőla szója és a lucerna gümőbaktériumai (ezért oltják a szóját) és a talajban szabadon élő nitrogénkötők (azotobakter).
3. A foszfor és a mikroelemek feltárásaa gyökérgombák (mikorrhiza) és a foszfátoldó baktériumok a lekötött foszfort, cinket és mangánt felvehetővé teszik a gyökér számára — annál fontosabb, mert a foszfor magától nem mozog.

A mikroorganizmusokat a szerves anyag és a nedvesség táplálja: a maradványok beszántása, az istállótrágya és a mérsékelt nitrogénadag serkenti őket; a tarlóégetés, a tömörödés, az erős savanyúság és a 180 kg N/ha feletti adagok fojtják. Ezért a műtrágya és a talajélet nem választható el: aki őrzi a humuszt, a tápanyag egy részét ingyen kapja.

Az értékek hazai és regionális kutatásokból származnak (PSS Szabadka, Újvidéki Szántóföldi és Zöldségnövény-kutató Intézet, Mezőgazdasági Kar, Kovačević, Dugalić és mtsai, Csathó és Kádár). Az Ön táblájára a talajvizsgálat érvényes — kérdezze az asszisztenst a vizsgálati eredménnyel.

Nitrogénműtrágyák a világban

2022-ben a nitrogénműtrágyák tették ki az ásványi műtrágyák teljes globális értékesítésének (230 millió tonna) 54 %-át. Megfelelő és időben elvégzett nitrogénes fejtrágyázás nélkül nincs maximális termés, függetlenül a fajtától, az agrotechnikától és az öntözéstől.